10 Unix-os parancs
Fájlkezelés
ls |
egy könyvtár tartalmát listázza (fájlok és alkönyvtárak neveit) |
ls -alF |
-a minden fájlt (rejtetteket is) listáz -l hosszú (long) formában -F megkülönbözteti a könyvtárakat (/), a futtatható fájlokat (*) és a szimbolikus linkeket (@) |
chmod |
módosítja a fájl(ok) felhasználói jogosultságait (r: olvasás, w: írás és törlés, x: végrehajtás/futtatás); az engedélyeket a felhasználó/tulajdonos (u: user), csoport (g: group) és a többiek (o: other) számára lehet beállítani |
chmod go-w myfile |
ezután senki más nem módosíthatja vagy törölheti a fájlt |
chmod go+rwx file |
ezután bárki olvashatja, módosíthatja, törölheti és futtathatja a fájlt |
cp |
fájlok másolása |
cp regi uj |
|
cp regi alkonyvtar/uj |
a regi nevű fájlt alkonyvtar-ba másolja, uj néven |
cp alkonyvtar/regi . |
a regi nevű fájlt alkonyvtar-ból az aktuális könyvtárba (.) másolja |
mv |
egy fájlt vagy könyvtárat áthelyez vagy átnevez |
mv reginev ujnev |
átnevezés |
mv myfile alkonyvtar/ |
áthelyezi myfile-t az alkonyvtar nevű könyvtárba |
rm |
fájl(oka)t töröl |
rm oldfile |
|
rm -i *.file |
-i interaktív törlés (minden fájl törlése előtt rákérdez) |
ln |
egy „link”-et hoz létre egy fájlra |
ln –s alkonyvtar/file1 file2 |
szimbolikus „link”-et hoz létre file2 néven |
find |
a megadott könyvtárban és alkönyvtáraiban keres egy fájlt |
find . –name lostfile –print |
az aktuális könyvtárban és az alkönyvtárakban keresi lostfile-t |
cat |
összefűzi és kilistázza a fájlok tartalmát |
cat myfile |
a képernyőn megjeleníti myfile tartalmát |
diff |
összehasonlít két szöveges fájlt és kilistázza a különbségeket |
(pontosvessző) Sor vége. Ez után egy új parancsot adhattunk ki. Így kiadhatunk egymás után több parancsot is egy sorban.
> Egy parancs (program/script) kimenetét egy adott fileba irányítja, úgy, hogy annak tartalmát felülírja.
Például:
$ echo aranyalma > 1.txt
Ebben az esetben az 1.txt tartalma az "aranyalma" szó lesz. Ellenőrizuk le
$ cat 1.txt
aranyalma
$
>> Egy parancs (program/script) kimenetét egy adott fileba irányítja, úgy hogy annak tartalmához hozzáfűzi.
Például:
$ echo aranyalma >> 1.txt; echo aranyalma >> 1.txt
Ebben az esetben az 1.txt tartalma az aranyalma szo lesz, kétszer új sorban.
Ellenőrizzük:
$ cat 1.txt
aranyalma
aranyalma
$
| (pipe (csővezeték)) A helyes fordítása a pipe szónak ebben az esetben a vezető lenne. Átvezeti az egyik processz stdout-ját a másik program stdin-jére. Viszont az stderror ez esetben a képernyőre íródik (van megoldás ennek az elkerülésére is de ezt majd később).
Például:
$ ps ax | wc -l
A ps ax kilistáza a futó processzeket a képernyőre, a wc -l pedig egy adott file/adatfolyam sorainak számát számolja össze. Így a ps ax kimenete átadódik a wc -l -nek. Ez esetben mindegy, hogy a wc miről próbál olvasni, minden stdin (bemenet) helyett az ps ax kimenetet (stdout) kapja. Egyedül a stderror kerül a képernyőre. Ami adott esetben egy szám lesz.
echo: Jelentése visszhang. Ennek megfelelően az utána jövő karakter sorozatot adja az alapértelmezett stdout-ra.(bővítendő)
clear: A képernyőt törli. Hasznos ha pl. nem akarjuk, hogy mások is lássák mit csináltunk..
awk: mintakereső és feldolgozó nyelv
pwd: (print working directory) Az éppen aktuális könyvtárral tér vissza. (ahol vagyunk.)
cat: (concatenate) fileokat fűz össze vagy stdin-t az stdout kimenetre. Hibás magyarázása a file felolvasás (kétségtelen erre is alkalmas), de az eredeti szerepe az összefűzés.
Például:
cat file1 file2 > fileossze
cd: (change directory) könyvtár váltás
chgrp: (Change Group)egy file tulajdonos csoportját modosíthatod vele
chmod: (Change mod) egy állományhoz való hozzáférési jogot módosíthatod vele
chown: (Change Owner) az állomány tulajdonosát, és tulajdonos csoportját modosíthatod
chroot: (Change root)a továbbiakban "gyökérkönyvtárnak" használt útvonalat adhatod meg
cmp:
comm:
csplit:
cut: szövegműveletek (pl. oszlopok kiválasztása, stb.)
cp: (copy) fileok másolása
dd: konvertálás/másolás
df: (Disk Free) Partíciók méretéről ad információt. -h opcióval emberségesebb számokkal kiló / mega / giga byte ra váltott értékeket ad.
dir: Általában ez egy symlink az ls-re...
du: (Disk Used) Lemez hely foglalás. Könyvtáronként -a opcióval file onként -h opció mint a df nél...
grep:
find: (find) File keresésére alkalmas kis eszközöcske
ls: (list) az aktuális könyvtár állományainak kilistázása...
mkdir: (make directory) könyvtár létrehozás
mv: (move) File mozgatás (áthelyezés)
pwd: (print working directory) Az aktuális könyvtár nevével, és elérési utjával tér vissza
rm:(remove) File vagy könyvtár törlése
split: (split)File darabolása.
CTRL+C: Az aktuális folyamat leállítása
CTRL+D: Kijelentkezés az aktuális folyamatból
CTRL+Z: Az aktuális folyamat szüneteltetése és háttérbe küldése
bg: (background) Az aktuális shell alatt elindított folyamatok háttérbe futtatása
fg: Az aktuális shell alatt elindított folyamatok előtérbe hozása
jobs: Az aktuális shell alatt elindított folyamatok listázása
kill: Adott folyamat különböző típusú leállítása
killall: Adott karaktersorozatot tartalmazó folyamatok leállítása egyszerre
ps: Futó folyamatok listázása
stop: Az aktuális shell alatt elindított folyamat leállítása.
top: Rendszerdiagnosztikai eszköz (uptime & ps ax interaktív megjelenítése)
wait: Az aktuális shell alatt háttérben futtó folyamat befejezéséig nem ad promtot.
finger:Bejelentkezett felhasználók, és az általuk használt folyamatok listázása
mesg: Write parancsal küldött üzenetek fogadásának engedélyezése.
w: Bejelentkezett felhasználók, és az általuk használt folyamatok listázása
who: Bejelentkezett felhasználók, és az általuk használt folyamatok listázása
write: Üzenet küldése egy másik adott terminálra.
host:
/sbin/ifconfig: ipcímet mutatja meg user modban
ifconfig: Hálózati eszközök konfigolására szolgáló parancs.
ping:
whois:
cal: Naptár előhívása.
calendar: Calendárium meghívása.